I saw the sunset forty-four times!

húh.
ígyígyígy..uh. :D a péntek az adta nagyon. rohadtul hiányzott már az egész filter. iszonyat jó volt újra lent lenni. be is vezetem újra,hogy péntekenként filter. nagyon kellett már :) előtte bátyámnál voltam,Ibi kicserélte nekem a pink rasztát lilára meg befont még egy pár tincset amit múltkor elfelejtettem befonatni meg felkötötte máshogy. istencsászárul néz most ki. aztán nem is emlékszem már hány órakor elindultunk Lauval filterbe. volt ott minden,skinny puppy,frontline,das ich,amit csak akarsz. örült is a fejem rendesen az egésznek. Géza megdícsérte a hajamat blabla,beszélgettem kint Csabival is kicsit fényképezőkről,meg a másnapi FLA koncertről. mondtam,hogy nem megyek,aztán ő meg mondta,hogy kedves lesz hozzám mert van nála jegy és elég ha csak 2hét múlva kifizetem, de hát nem volt rá pénzem,mind elment a rasztára. meg már amúgy is elhatároztam,hogy másnap gyározok,de persze nem a black metal miatt megyek,hanem,hogy láthassam kicsit,namindegy. Lau vett nekem vbk-t,hogy egyem a szívét <3 aztán táncoltunk még meg minden. majd Géza is odajött megkérdezni,hogy megyek e frontline-ra,mondtam,hogy nem,nincsen rá pénzem,erre Ő azt mondta,hogy fel ír listára ha szeretném,de nem,nehogymár. de hát hülye vagyok,elintézni,de nem. jó erre megkaptam,hogy majd facebookon ír mert bevagyok rúgva :DDDDD bolond,nem is voltam:P aztán nagy szenvedés és sírás közeli állapotban mentem Lauhoz,hogy menjünk mert nem bírom. elindultunk haza,és amint kiléptünk filterből és a saroknál voltunk én összesírtam magam neki,hogy ez nem igaz,hogy Géza ilyen kedves én meg lemondok a FLA koncertről csak,hogy vele lehessek és láthassam egy kicsit,még ha nem is éri meg...jó,nagy nehezen abba hagytam a hisztérikus sírást és buszra szálltunk. kialudtam magam,és neki vágtam az estének. J.-val megbeszéltük,hogy este gyár elötte kocsmázás. jött neki egy ismerőse,meg Milán és Ibi. később Lau is csatlakozott. Ibivel toltunk sangria-t,ha már otthon is azt ittam. 10kor zárt a kocsma,így elindultunk gyárba. leértünk és így MIEZ?!? mindenhol pokolkutya. ami nem zaklatna fel,de a faszt szólnak be nekem a hajamra meg,hogy gót. az anyád a gót,az bazdmeg :D persze elővettem a jó modoromat és rájuk kiabáltam,hogy mi a faszról beszélnek és nekem ők ne merjenek beszólni én járok ide és fizetek,nem ők akik lejönnek 5évente egyszer az ingyenes bulira,aztán eldaloltam egy "az a szép,az a szép,akinek a pokolgép..." dalocskát és felmentem. kb fél órát fent voltunk majd lementünk Lauval. Ibi meg Milán már lent voltak,így odamentünk hozzájuk. kitaláltuk,hogy elmegyünk máshova. közben lejött J. is és őt is elrángattam magunkkal,mert nehogymár ott maradjon :D elindultunk a buszmegálló felé de semmi ötletünk nem volt,hogy hova. végül jött a busz,J. azt mondta,hogy ő nem jön...hát akkor még szép,hogy én se megyek,nem azért mentem lol. szóval én visszamentem vele,Lau hívott egyből,hogy mi van. nem tudtam kimagyarázni,hogy miért maradtam,vagyis de tudtam volna,de nem akartam J. előtt mondani,meg Lau amúgyis tudja. visszamentünk,fent idegeskedtem egy sort,aztán lementem telefonálni bátyámmal meg sürgős volt,nagy volt a tehetetlenség. elvégre azért jöttem ma le még,hogy beszéljek J.-val,hogy mi van. de persze nekem kell a lelkitámasz mert tudtam,hogy mi lesz a vége az egésznek. bátyám próbált belém lelket önteni de nem igazán sikerült,a megérzéseim erősebbek voltak. beszéltünk egy órát kb,majd visszamentem. 10percig kb csak álltam és néztem ki a fejemből és gondolkoztam és meg se hallottam ha valaki épp odajött hozzám. csak meredtem magam elé. nem tudom miért jött rám konkrétan ez a pánik dolog. de gondoltam most akkor végre kiderítem,hogy mi a fasz van. körbe néztem fent,J. sehol. mondom mi a picsa....lementem,ott se sehol. na basszameg,csak nem lépett le,elköszönt volna. gyorsan telefon elő,sms bepötyög,hogy hol van mert beszélni szeretnék vele. pár perc múlva válasz jön,buszmegállóba van,mindjárt jön vissza. huh basszus. oké,visszajöttek,én próbáltam sokat mondó pillantásokkal nézni felé,hogy ugyan a barátja menjen már odébb mert beszélni szeretnék vele. de nem xD hát jólvan,akkor megint sms :D megírtam neki,hogy csak 2percre küldje már el a barátját mert beszélni szeretnék vele. okéé,megtörtént. túlestem rajta,nem részletezem,minek. tudtam,hogy ez lesz az egészből,semmi. nem értem,hogy hogyan gondolhattam,hogy bármit,én vagyok a hülye megint rájöttem. közben Lau hívott,hogy jön vissza mert a pénztárcája nálam maradt,oké. ez jól jött mert majdnem elsírtam magamat,próbáltam visszatartani,próbáltam mosolyogni,de nagyon elkezdett szúrni a szemem és éreztem,hogy jönnek a könnyek,de Lau megérkezett. szerencsémre tényleg. amíg Lau beszélt legalább elterelte a figyelmemet róla,és így nem volt nehéz visszatartani a sírást. aztán úgy döntöttünk,hogy elindulunk haza. uh mondom de jó,legalább hamarosan egyedül maradok és átgondolhatok mindent. felszálltunk a 923asra,és gondoltam én leszállok a vágóhídnál,hogy átszálljak a 979re,de neem. boráros. Lau leszállt a hallernál,de megmondta J.-nak,hogy várják meg velem a buszt,én persze próbáltam beadni,hogy nem kell,tudok magamra vigyázni meg ilyenek,de nem...hát na,Lau.. :) <3 úgyhogy megvárták velem a buszt,már nagyonnagyonnagyon vártam,hogy jöjjön és egymagam legyek. jött is nem sokára a busz,gyorsan felszálltam,bérlet elő,leül. ahogy távolodott a busz a borárostól nekem úgy csorogtak le a könnyek az arcomon és csak figyeltem ahogy ott áll a buszmegállóban és várja a saját buszát. először megbámulták az ellenőrök meg a biztiőrök a hajamat aztán meg azt,hogy sírok,hát mit ne mondjak kellemes volt. még jó,hogy a sálam mögé tudtam bújni. fél4re haza is értem,végig sírtam az utat kb. hazaérve behoztam magammal a sangria-t és még reggel 5ig fetrengtem az ágyban és ittam. és végig gondoltam mindent...hogy lehet inkább a FLA koncertre kellett volna mennem,de akkor nem tudom meg,hogy nem,akárhogy sejtettem már elég erősen. meg minden más ilyenen agyaltam. elaludtam nagynehezen. felkeltem délután 3kor és folytattam ahol abbahagytam,sangria elő és kimentem anyuhoz beszélgetni,persze nem említettem neki semmit és a műmosolyt is felvettem,túl jó kedve volt,nem akartam a hülyeségemmel basztatni. este fele visszavonultam a szobámba magamnak sörrel született feleségeket nézni,ám ekkor jött bátyám haza,aki persze kérdezősködött,hogy mi volt. szavak nélkül megértette,hogy mi van,csak abból,hogy a szemembe nézett,tudtam,hogy mi történt. hát ez van,ilyen az élet. elkönyveltem mostmár magamba,hogy még péntekig összeszedem magamat,ki iszom bánatomat aztán csapatom filterbe és felveszem a leszarom csak élni akarok módot. lényegében ennyi volt a hétvégém,most így még mindig megy a sangria meg a sör. ez szinten tart,bár most pár órája megint elérzékenyültem egy kicsit,de már felvidítottak :P és iszonyatosan várom a pénteket,ha minden igaz,Sára és Bence jönnek velem filterbe,úgyhogy teljesen jó lesz ez az egész. remélem a kedvenc csapatom is lent lesz majd. akkor tényleg teljes öröm lesz. a többit meg a fene tudja,majd lesz valami.